|
|
Olaszország, Canin, Sisma
2011 Január 28. - Február 6.
első bálozó szemmel
Első bivakom lévén a szokásos félsz csak
nőtt amikor a pénteki esti gyülekező alkalmával szembesülhettem
a többiek felkészültségével és felszerelésük komolyságával.
Mindegy gondoltam, most már nem kullogok haza úgy, hogy nem is
láttam ezt a vidéket. A kifelé vezető út a hátsó sorból kvázi
eseménytelenül telt hála Kagyónak és Kisdininek akik elől
biztosították a vezetést és orvosolták a felmerülő technikai
problémákat (akadt). Hajnalban egy kis bivakolás a parkolóban
majd irány a felvonó és a Gilberti ház.A hozzáértők egész nap
csupa jó hírrel tértek vissza a barlangtól úgymint: megvan a
barlang,a jégdugót rekord idő alatt sikerült átjárhatóvá tenni,
így utolsóként kis csapatunk (Vera, Kisdini, Kagyó, én) is
elindulhatott ~17:00 magasságában. a bivakba vezető út jeges
elején realizálhattam a barlang komolyságát amely csak nőtt a
280-as ankába való ereszkedéskor. A többiek türelmes
asszisztálásával így kb. ~22:00 felé leértünk és
csatlakozhattunk a táborhoz.

by Leó
A vasárnapi túra
kezdetén értelmeztem csak igazán a komoly barlangászok (jelen
esetben Kutya) és a speleo turiszt közti "nüansznyi" különbséget
amikor is azt láttam, ahogy egy új kötélszakasz kiépítése folyik
egy kézzel a fej felett tartott benzines fúróval. Akkor is
világos volt, hogy ez nem egyszerű, de aztán este suttyomban
próbáltam felemelni a fúrót, maradjunk annyiban két kézzel is
nehézséget okozott a mozgatása (a működtetéséről nem is beszélek).
A nap folyamán próbáltunk eddig feltérképezetlen helyeket
megismerni, felmérni ami a többieknek (Ica, Kutya, Sárkány)
nagyobb erdeménnyel ment, mivel volt olyan mászás amit én meg
sem mertem próbálni.

by Leó
Hétfőn ugyanezen részt
közelítettük meg csak épp a másik irányból ismerve meg a tájat,
ahol most természetesen az ominózus helyen a lemászás okozott
leküzdhetetlen akadályt. Ennek ellenére a fényképezésben (vaku)
és térképezésben (pontok keresése) próbáltam helyt állni.
Kedden Ica vezetésével
túráztunk egész a Chuck Norrig (létezik ekkora kiterjedésű akna/terem?),
illetve a Gemáék által kutatott területet próbáltuk megismerni.
Erős mélypont volt a napközben többszöri majomhídakon való
gebődés amit szerencsésen ellensúlyozott az esti szolid
pálinkázás.

by Leó
A szerdai napra
hozzáértő túratársaim szolidabb túrát terveztek a másnapi
kijövetelre tartalékolva, ez végülis érzésem szerint a
legfárasztóbb napot eredményezte: átmehettünk a Chuck Norisson (csepp
para), majd bonthattunk is ami a többiek szerint az első
bontásom volt, én inkább az utolsóra szavaznék. A nap végén
pedig irány a bivak. Erős kétségeim voltak a bivak elérését
illetően, amit aztán Leóval közösen tettünk meg úgy, hogy
igazából fel sem tünt az enerváltság ami meggyőződésem, hogy Leó
Joda mester attitűdjének és/vagy aurájának volt köszönhető.

by Leó
Csütörtökön ~11:00
magasságában pedig irány a felszín. Kisdini, Sárkány alkotta az
élcsapatot Timi, Kagyó és én pedig az utóvédet. Nem tudom a
többiek mennyit fagyoskodtak (sokat) a csiga tempón miatt, de
szó nélkül tűrték sorsukat így végülis ~19:00 magasságában ismét
a felszínen voltunk. Gilberti ház, olasz barlangász barátunk
Marco, sör+grappa kombó. Mit mondjak kellemes este sikeredett
ennek ellenére az éjszaka folyamán a matraclágerben így is
sikerült pár órát ébren forgolódni, nem bírtam aludni, az elmúlt
napok élményeit próbáltam feldolgozni.
Másnap találkozás a
hétvégi csapattal (Gambesz, Mező, Losi, Kismoha), majd a felvonó
után irány haza.

by Leó
Köszönöm minden kispajtásomnak a
segítséget, türelmet, társaságot (Glódi Ilona, Kiss Péter, Kiss
Tímea, Kunisch Péter, Losonci Gábor, Magyar Péter, Németh Zsolt,
Nyerges Attila, Pataki Dénes, Rántó András, Szalai Veronika,
Tóth Zoltán, Zih József) tényleg hatalmas élmény volt.
Leótól egy kis rezümé:
Az egyes részek felmért
poligon-összhosszúsága a következőképpen alakult:
Kamcsatka lyuk: 30,3 m
Szervíz mászások: 232,8 m
Mászások a Chuck Norrisban: 22 m
Égi meander: 675,9 m
Chuck Norris felső: 135,4
Vakfolt kürtő és akna: 243,6 m
Laricetto zóna: 745,8
Sokan kérdezték azóta
milyen is volt? Összességében abszolút pozitív, anno azt hiszem
az ilyen túra lehetőségéért kezdtem barlangba járni. Hasznos
volt újfent megtapasztalni milyen kicsik is vagyunk és jó volt
új szépségeket látni.
Köszönet Timiszépnek:-)
Nemferi
|
|